Túrós gombóc

túrós gombóc

Valaha a menzákon a szilvás gombóc alternatívájaként szerepelt a túrós gombóc, igen kedvelt fogás volt. Manapság is kapható fagyasztva, de otthon sem ördöngösség elkészíteni, ráadásul kategóriákkal olcsóbb is.

A gombóctészta felhasználásának egy remek módja.  Senkit ne ijesszen meg a hosszú leírás, elkészíteni egyszerűbb, mint leírni. Ugyanakkor sok praktikát is megosztottam a biztos siker érdekében.

A víz só nélkül gyorsabban felforr, de ne felejtsük el forráskor megsózni, mert hiába édes ételről van szó, só nélküli vízben kifőzve íztelenek lesznek a gombócok.

Egy tartalmas leves után kiváló választás.

Túrós gombóc hozzávalói

gombóctészta
250 g túró
kb. 1 dl tejföl
3-4 ek. cukor
citromhéj
fél citrom leve
2 ek. vaníliás cukor
1 ek. gríz

a bevonáshoz
3-4 dkg vaj vagy margarin
15 dkg zsemlemorzsa

a tálaláshoz
2 dl tejföl vagy joghurt
3-4 ek. vaníliás cukor
kevés reszelt citromhéj (elhagyható)
porcukor (elhagyható)

Túrós gombóc elkészítése

1. A gombóctésztát az ott leírtak szerint elkészítjük.

2. A töltelékhez áttörjük a túrót egy villával, esetleg egy szitán. Az áttört túrót összekeverjük a kétféle cukorral, a citromlével, a citromhéjjal, a grízzel és annyi tejföllel, hogy sűrűbb masszát kapjunk. Fontos, hogy ne legyen túl híg, mert kifolyik a tésztából.

3. Egy nagyobb lábosban felolvasztjuk a vajat és megpirítjuk rajta a zsemlemorzsát. Nagyon gyorsan elkezd égni, folyamatosan kevergessük, s ha már szép aranybarna színe van, vegyük le a tűzről. Párszor még kevergessük meg, mert a lábos hőjétől is képes megégni, amitől keserű lesz.

4. Felteszünk egy nagy fazék enyhén sós vizet (literenként fél teáskanálnyi sót számítunk) melegedni. Ha nem felejtjük el, forrás után is sózhatjuk a vizet, mert só nélkül gyorsabban felforr.

5. A tésztát lisztezett deszkán fél centiméter vastagra nyújtjuk, kb. 10×10 cm-es négyzetekre vágjuk. Minden négyzet közepére egy kanál túrót teszünk, majd felcsípjük a tészta négy csücskét, óvatosan összenyomogatjuk a tésztaszéleket, és óvatosan gombócot formázunk a két tenyerünk között.

6. Ha felforrt a víz és a gombócokat is megformáztuk, óvatosan beleeresztjük a gombócokat a forró vízbe. Egyszerre ne tegyünk túl sok gombócot a vízbe, csak annyit, amennyi kényelmesen elfér, hogy ne ázzanak túl sokáig és gyorsabban megfőjenek.

7. Ha már gyakorlottabbak vagyunk, a zsemlemorzsa pirítását ezen a ponton is megejthetjük, így spórolunk némi időt.

8. Ha a gombócok feljönnek a víz színére (elképzelhető, hogy kicsit segíteni kell nekik, ha picit leragadtak), további kb. négy percig főzzük őket, majd egy szűrővel vagy valamilyen lyukacsos tálalóeszközzel kiemeljük a gombócokat a vízből, picit lecsöpögtetjük, majd áttesszük a zsemlemorzsás lábosba, arra pedig egy fedőt.

9. A fazékba beletesszük a következő adag gombócot.

10. Egy-két perc állás után a zsemlemorzsás lábost, rajta a fedővel, óvatosan, körkörös mozdulatokkal megforgatjuk, hogy a benne lévő gombócokat bevonja a zsemlemorzsa. Ha nem sikerült tökéletesen a művelet, a hiányos részeket egy kanál segítségével is bevonhatjuk.

11. Tálra szedjük a bevont gombócokat. A még fővő gombócokkal ugyanígy járunk el.

12. A gombócokat az ízesített tejföllel tálaljuk.

Jó étvágyat!