Félvad saláta

Ajánlás

A boltok polcain kínált salátákhoz szokott ízlelőbimbóinknak elsőre talán furcsák lehetnek a vadon termő növényekből készült saláták, ezért először talán érdemes kipróbálni a félvad változatokat. Félvad alatt azt értjük, hogy az általunk kedvelt és gyakrabban fogyasztott salátafélékhez (jégsaláta, fejes saláta, endívia, galambbegy, stb.) keverünk vadon termő növényeket, így kevésbé koncentráltan kapjuk a „vad” ízeket.

Kiváló alapanyagot szolgáltathatnak salátáinkhoz a különféle kerti növények levelei is, melyek „normál” körülmények között a komposztrakáson, esetleg háziállataink táplálékaként végzik. Ilyen például a cékla, a karalábé vagy a szőlő levele, a zöldhagyma szára, a zöldborsó zsenge hajtásai.

A vadon termő növények igen széles tárházából válogathatunk, mint tyúkhúr (ez ízben nagyon közel áll a fejes salátához), turbolya, vadsóska, rukkola, csalán, gyermekláncfű, százszorszép, cickafarkfű, medvehagyma, libatop vagy éppen porcsinfű.

A vadon termő növényekből főként a kora tavaszi időszakban készíthetünk ízletes salátát. A zsenge hajtások kellemesebb, enyhébb ízűek. Később, a növény teljes kifejlődésével a levelek keményebbé, esetleg keserűvé, túl vad ízűvé válhatnak. Egyes folyamatosan csipkedett növények egész nyáron hozzák friss hajtásaikat, így akár a nyár folyamán is szolgálhatnak salátáink alapanyagául.

Az ilyen jellegű salátákhoz pontos receptet nehéz adni. A legfontosabb szempont, hogy az éppen rendelkezésre álló zsenge hajtásokat keressük, kóstoljuk meg a kiszemelt növényeket (pontos beazonosítás után!!), s a számunkra ízletes példányokról gyűjtsük be a salátának valót.

Egyes vidékeken más-más időpontban bújnak elő a különféle növények, s persze az éppen aktuális időjárás, a gyorsabban vagy nehezebben felmelegedő talaj, az árnyékosabb helyek is befolyásolhatják, hogy éppen milyen kincsekre akadunk.

A nyár folyamán már inkább a fűszernövények friss hajtásai és a vadon termő gyógynövények virágai állnak rendelkezésünkre salátáink ízesítéséhez, színesítéséhez.

Kedvenc önteteinket ezekhez a salátákhoz is felhasználhatjuk. Az itt megadott vinaigrette szinte mindenhez illik, különféle fűszerekkel pedig szinte a végtelenségig ízesíthető és variálható ez az alaprecept. A joghurtos öntetek a kész öntetekhez képest kalóriaszegényebbek, egészségesebbek, és szintén sokféleképpen ízesíthetőek.

Kísérletezzünk bátran az ízekkel és a színekkel! Találjuk meg a számunkra ízletes növényeket, s szolgálják egészségünket, gazdagítsák táplálkozásunkat a vadon termő gyógynövények ilyen formában is.

Hozzávalók

1 fejes saláta (vagy más, ízlés szerinti salátaféle)
1-2 marék vegyes gyógy-, illetve fűszernövény (pl. tyúkhúr, turbolya, vadsóska, rukkola, csalán, gyermekláncfű, százszorszép, cickafark, medvehagyma, libatop, porcsinfű, különféle ehető virágok, stb.)
1/2 dl borecet vagy almaecet
1 ek. dijoni mustár
só, bors
1 dl olívaolaj

Elkészítés

1. Tisztítsuk, illetve mossuk meg a saláta alapanyagait! Ízlés szerinti mértékben tépkedjük össze, illetve aprítsuk fel a hozzávalókat.
2. Az ecetet keverjük össze a mustárral, illetve kevés sóval és borssal egy habverő segítségével. Folyamatos keverés mellett lassan csurgassuk hozzá az olajat, s folyamatosan keverjük, amíg egy selymes, sűrű öntetet nem kapunk.
3. A vinaigrette-tel vegyítsük el jól a salátát. Ízlés szerint más öntettel is tálalható.

Jó étvágyat!