A burgonya, krumpli, kolompér vagy éppen pityóka néven is ismert gumó az 1540-es években került Európába, ahol kezdetben ellenkezéssel fogadták az új növényt, mivel sokan a levelét és a termését fogyasztották, amely mérgező. Peru és Chile területén már ötezer éve termesztik és hétezer éve fogyasztják.
A burgonya mostanában sokat kárhoztatott alapanyag, az újabb táplálkozási divatok, ajánlások bűnösnek kiáltották ki, elsősorban magas szénhidráttartalma miatt. A valaha a szegényemberek eledeleként számon tartott, az európai éhínséget felszámoló gumókat kezdjük perifériára helyezni a konyhában.
Évről évre egyre kevesebbet fogyasztunk belőle, pedig magas rosttartalma különösen azoknak hasznos, akik egyébként kevés zöldséget és gyümölcsöt, viszont sok húst fogyasztanak. A burgonyát szinte mindenki szereti, az egyik legváltozatosabban elkészíthető alapanyag, a hagyományos konyhában a húsételek egyik fő körete, és a húsos túlsúlyú táplálkozás káros hatásait némileg ellensúlyozza.
Burgonyafajták
A burgonyának rengeteg fajtája ismeretes, „burgonyológus” legyen a talpán, aki mindegyiket ismeri, tisztában van mindegyiknek a tulajdonságaival. Valamikor régen, úgy egy évszázaddal ezelőtt még nem létezett ennyi burgonyafajta, mint manapság, és egy magára valamit is adó háziasszonynak illett tisztában lennie azzal is, hogy melyik burgonya mire való. Kifliburgonyából például kizárólag saláta készülhetett, de saláta szigorúan csakis ebből a fajtából.
Napjainkban megkülönböztetünk A, B és C jelölésű burgonyákat. A vásárlók tájékozódását segítendő, egy FM rendelet értelmében a jelölésekkel 2016. szeptember 1-je óta (elvileg) az üzletekben is találkozhatunk. Az A típusú burgonya főzés közben nem esik szét, elsősorban saláták készítéséhez ajánlható, a B típushoz az átmenetet képező, sütésre alkalmas fajták tartoznak, a C jelölésű pedig elsősorban pürének vagy tészták készítéséhez ajánlott, lisztes állagú, ami főzés közben szétesik.
Az újkrumpli
Az újkrumpli a még kifejletlen burgonyagumó, nagyon finom, zsenge, de nagyon vizes, ezért püré vagy burgonyás tészták készítésére teljesen alkalmatlan. Elsősorban levesekben, főzelékként, paprikás krumpliként, petrezselymes újkrumpliként vagy sütőben, esetleg bő zsiradékban sült formájában ízletes csemege.
Az „öreg” krumpli
Az „öreg” krumpli a kifejlődött burgonyagumó, amely már alkalmas a téli tárolásra is, víztartalma jóval alacsonyabb, mint az újkrumplinak. Ebből már minden burgonyás étel elkészíthető. Ha a fent részletezett jelölésekre figyelünk, bizonyosan kiváló ételt tálalhatunk belőle. Gombóctésztához vagy burgonyapüréhez is bátran használhatjuk, szemben az újkrumplival.
Burgonya tippek
A különlegességek kedvelői akár lila vagy rózsaszín burgonyával is feldobhatják az étkezéseket. Egy ünnepi asztalon mindenképpen különlegesen hat például a lila krumplipüré.
A burgonyavásárláskor legyünk igényesek, jó minőségű, hibátlan gumókat vásároljunk. A romlófélben levő, feketedő vagy foltos burgonyából lehetetlen jó ételt készíteni.
Egy finom burgonyaétel főételként is megállja a helyét, például salátával vagy savanyúsággal kínálva. De adhatunk hozzá sült virslit, tükörtojást is.
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.