A zserbó sok családban hagyományos karácsonyi, illetve ünnepi sütemény. Vasárnapi süteménynek is kiváló, vagy az adventi gyertyagyújtásokat kísérő uzsonna része is lehet. A húsvéti asztalra is kiváló választás.

A cukrászdákban és az áruházak polcain szinte mindennapos látvány a zserbó, illetve a mi családunkban ez a sütemény sosem kötődött ünnepekhez, így nálunk hagyományosan nem kerül a karácsonyi, illetve húsvéti asztalra. A recept férjem édesanyjának kézzel írott receptes füzetéből származik, aki igen gyakran készítette ezt a süteményt az év bármely szakában, ünnepektől függetlenül is.

A zserbó tetejére hagyományosan főzött bevonat dukál, amit szokás frissen facsart citromlével is ízesíteni. (Ebben az esetben kevesebb vízzel készítsük a mázat, és a főzés végén adjuk hozzá a citromlevet.) Szükség esetén főzött csokimáz olvasztott csokoládéval is helyettesíthető.

Ha nagyobb a tepsi, mint amekkora lapokat tudunk nyújtani, hajtogassunk egy nagyobb darab alufóliát kb. tepsi magasságúra és több rétegűre, ezzel képezzünk egy plusz falat a tepsiben, mintegy megrövidítve a tepsit a tésztalapok méretére, bár nem szabad szétfolynia e nélkül sem, hiszen nyújtott és nem kevert tésztából készül.

Zserbó hozzávalói

50 dkg liszt
2 tojás
20 dkg vaj vagy margarin
2 dkg friss élesztő
1 ek. cukor
1 dl tej

a töltelékhez
20 dkg darált dió
15 dkg cukor
6 dl sárgabaracklekvár

a tetejére
5 ek. cukrozatlan kakaópor
5 ek. cukor
8 dkg vaj vagy margarin
4-5 ek. forró víz

Zserbó elkészítése

1. Az élesztőt a langyos tejben az evőkanálnyi cukorral felfuttatjuk, amíg habos lesz a teteje. A diót és a cukrot keverjük el alaposan. Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral.

2. A lisztet kimérjük egy tálba, hozzáadjuk a tojást, a puha vajat vagy margarint és a felfuttatott élesztőt.

3. Jól nyújtható, se túl kemény, se túl puha tésztát gyúrunk belőle. (Ha szükséges, adjunk hozzá még egy kevés tejet, ha túl kemény, illetve kevés lisztet, ha túl puha.)

4. Osszuk a tésztát négyfelé, formáljunk mindegyikből cipót. Keleszteni nem kell.

5. Az első cipót nyújtsuk vékony szögletes lappá, majd helyezzük a tepsibe. Kenjük meg jó alaposan lekvárral, majd szórjuk meg cukros dióval. Nyújtsuk ki a következő lapot is, tegyük a lekváros diós rétegre, majd ezt a lapot is kenjük meg lekvárral, és szórjuk meg dióval. A harmadik réteget ugyanígy alakítsuk ki. A tetejére már csak egy üres lap kerül. (Négy réteg tésztalap között három réteg lekváros diós réteg helyezkedik el. A lekvárt és a diót próbáljuk meg igazságosan elosztani a rétegek között.)

6. Szurkáljuk meg néhány helyen a megtöltött tésztalapokat úgy, hogy a tepsi aljáig átszúrjuk a rétegeket, majd 3. fokozaton (200 fokon) süssük aranybarnára (kb. 35 perc alatt sül készre).

7. Amíg sül a sütemény, készítsük el a tetejére a csokimázat. Olvasszuk fel a zsiradékot, adjuk hozzá a kakaót és a cukrot, majd öntsük fel a forró vízzel, és főzzük fel az egészet. (Ha túl sűrű lenne, adjunk hozzá még egy kevés forró vizet.)

8. A megsült süteményt vegyük ki a sütőből, ha langyosra hűlt, simítsuk rá a csokimázat, és hagyjuk megdermedni. A csokimáz dermedése után vágjuk le a széleit, és egy vékony pengéjű éles késsel szeleteljük hasábokra vagy kockákra a zserbót.

Jó étvágyat!